Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Orient expressz

2008.03.12

 

Gyermekkorom mozdonyai félelemmel és csodálattal vegyes érzelmeket ébresztettek bennem.

A félelem elmúlt csak a csodálat maradt egy-egy nosztalgia szerelvény láttán.

Leszögezem,hogy nincs vonat mániám de ez egy érdekes vasútvonal ami átszelte Európát.

Olvastam az Orient expresszről egy érdekes könyvet és úgy gondoltam,hogy a rövid történetének helye van a honlapomon.

 

Ajánlom a könyvet mindenkinek,mert olvasmányos.

Anthony Burton:
Az Orient Expressz története 1883-tól 1950-ig

 

 

 

 

Az Orient express története. 

Királynak, grófnak, államfőnek, hírességnek vagy luxuskörülményekhez szokott jómódúnak kellett lennie annak, aki a legendás Orient expresszen akart utazni Párizsból Isztambulba. A "vonatok királya, a királyok vonata" 1883-tól közlekedett a több mint háromezer km-es útvonalon. A mozdonyt olykor vasútmániás uralkodók vezették, máskor rablóbandák támadtak rá, néha pedig napokig állt hóban elakadva. Megannyi legenda, amely ma is tovább él.  
Az orient szó keletet jelent, tehát az Orient expresszt keleti expressznek is nevezhetnénk. A Párizs és Konstantinápoly (a mai Isztambul) közötti vasúti összeköttetés megteremtésében nagy szerepet játszott a nyugat-európai országok érdeklődése Kelet iránt, valamint az Európát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonal kiépítésének sokak által régóta dédelgetett vágya.
A legenda valóra váltása egy belga bankárnak, Georges Nagelmackers-nek adatott meg: ő volt az, aki 1972-ben - amerikai mintára - létrehozta az első európai étkező- és hálókocsi társaságot, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits-t.
 A vasúti kocsik ugyancsak az amerikai modellt vették mértékül: Nagelmackers az akkori legkorszerűbb, forgóvázas kocsikat szerezte be, amelyeket azután minden elképzelhető kényelemmel és pompával felszerelt.
 Munkálkodásának eredményeként a háló- és étkezőkocsik messze meghaladták az amerikai példa eleganciáját és kényelmét. A vasúttársaság renoméját emelte az a tény, hogy a belga király - aki a vonatvállalat főrészvényese is volt - áldását adta az oroszlános királyi jelkép használatára, amely a kocsik oldalát díszítette.
Igazi luxusvonat volt az Orient expressz, amelyre csak első osztályú jegyet lehetett váltani! A szerelvény általában öt kocsiból állt: a mozdony után poggyászkocsit tettek, ezt követte két háló- és egy étkezőkocsi, majd ismét poggyászkocsi zárta a sort. Az első világháborúig használt favázas és faburkolatos kocsikból ma is látható egy Magyarországon: a 2347 pályaszámú kocsi a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban vehető szemügyre.
 Az étkezőkocsi - amelyet Európa egyik legszebbjének tartanak - nosztalgiavonatként is közlekedik.
A Compagnie Internationale des Wagons-Lits 1882-ben próbautat szervezett Párizs és Bécs között. A mintegy 1350 km-es távot közel 28 óra alatt tette meg a "villámvonat." A sikeres főpróba után az első, 1883. június 5-i Párizs-Konstantinápoly útvonal óriási publicitást hozott az Orient expressznek, amely 3186 km leküzdését kínálta minden korábbi lehetőségnél gyorsabban és elegánsabban. A Várna-Konstantinápoly közötti pályaszakasz azonban csak 1889-re készült el, ezért az utasok eleinte csak Párizs és Várna között utaztak a vonattal, onnan Konstantinápolyba hajóval érkeztek. Az út 83 és fél órás volt, ebből 15 órát a hajózás tett ki. Az első út nem volt bonyodalmaktól mentes: Varciorovától nem messze árvíz miatt kellett várakoznia a luxusvonatnak, nem sokkal később pedig földcsuszamlás akadályozta haladását. Később, de már indításának évétől kezdődően, a "királyok vonatára" rablóbandák is felfigyeltek, és olykor rajtaütöttek az utazókon.
 Egy görög bandavezérnek 1891-ben még elrabolnia is sikerült az utasokat és a személyzetet, akiket aztán jókora váltságdíj fejében engedett szabadon.
Az első vonat útvonala - amely egészen 1888-ig változatlan maradt - a következő volt: Párizs-Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna. A vonat eleinte mintegy 690 km-en keresztül haladt magyar területen, majd 1884-től, további vonalak elkészültével, 1048 km-re nőtt a magyarországi pályaszakasz hossza, amely ekkor a teljes útvonal mintegy egyharmadát tette ki. Létrehozásának hetedik évében az Orient expressz 67 óra 35 perc alatt ért el a francia fővárosból Konstantinápolyba.
Az Orient expressz 1889. és 1914. között élte fénykorát. Híre bejárta az egész világot, kocsijaiban koronás fők és államférfiak váltották egymást egy-egy út erejéig. A királyok közül sokan azt a luxust is megengedték maguknak, hogy különkocsiban utaztak az Orient expresszen. A vasúttársaság örömmel tett eleget minden kívánságuknak és gond nélkül hozzákapcsolta az uralkodói szalonkocsikat az express vagonjaihoz. Így utazott például a vonatimádó Ferdinánd bolgár fejedelem, aki országának területén még a mozdonyt is számtalanszor vezette! Ugyancsak különkocsiban utazott II. Friedrich bádeni herceg; egy maharadzsa kedvéért pedig egyszer állítólag titokban kapcsoltak lefüggönyözött pluszkocsikat az Orient expresszhez, hogy az előkelőség és hét felesége zavartalanul utazhasson Párizsból Konstantinápolyba.
Egy másik anekdota szerint egyszer egy gróf érsekújváron leszállt a vonatról, amíg a szerelvény vizet vételezett, és olyannyira belemerült az éppen ott játszó cigányzenekar hallgatásába, hogy lemaradt a vonatról. Mint később kiderült: szerencséje volt. A vonat ugyanis balesetet szenvedett, és éppen az a kocsi roncsolódott össze a legjobban, amelyikben a gróf is utazott volna. A megmenekült gróf azon nyomban alapítványt tett a cigányzenekar javára, és arra kötelezte a muzsikusokat, hogy az Orient expressz érkezésekor zenéjükkel szórakoztassák az utasokat. Innen ered az érsekújvári cigányzenekar hagyománya.
Az első világháború alatt nem közlekedett az Orient expressz. A luxusvonat szerepét a trianoni békeszerződések után a Simplon-Orient expressz vette át, amely elkerülte Magyarországot. Útonala Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly volt. A vonat 1924-ben tért vissza eredeti útvonalához, amelyhez 1939-ig, a második világháborúig hű maradt. Ekkor ismét szünet következett, majd 1948-ban helyreállt a forgalom. Ugyanebben az évben megindult a Balt-Orient expressz, amely Stockholmot kötötte össze Szófiával.
A második világháború után azonban az Orient expressz nem az volt, aminek indult: a vonat elveszítette luxus jellegét, és másodosztályú kocsikkal is közlekedett. 1951. és 1955. között a vonat csak Párizs és Bécs között járt, majd egy időre ismét eljutott Bukarestig. Aztán, a 1990-es évek végén már Budapest volt a végállomás, majd ez is lekerült a menetrendről, és az Orient expressz jelenleg ismét Párizs és Bécs között közlekedik. 1977-től azonban megindult a nosztalgia-Orient expressz, amely a Simplon-Orient vonalán halad. Az Orient expressz azonban időről időre "betér" Budapestre is, ahol a Keleti pályaudvaron méltó tiszteletadással fogadják.
A legendás vonat Agatha Cristie-t is megihlette. Történt ugyanis, hogy 1929-ben az Orient expressz Isztambultól nem messze hóesés miatt elakadt. Tizenegy napig vesztegelt a nyílt pályán, utasainak a környékbeli falvakból szereztek élelmet. Állítólag ez az esemény adott ötletet az írónak a "Gyilkosság az Orient expresszen" című regényhez.
 

Kép

Az Orient Express történelmileg megváltozott útvonalai

Forrás:Wikipedia

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.