Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A város ahol élünk.

A Mátra északi lábánál,Nógrád megyében található.

  A batonyterenye.hu vagy a tanuszoda.hu oldalon minden információ megtalálható a városról.

 

 



 

 
 A város fekvéséről,történetéről,nevezetességeiről a  hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1tonyterenye  oldalon olvashat.

 

 

 

 

Nagybátony és Kisterenye menüpont alatt szeretném bemutatni a város  két régi különálló részét,úgy ahogyan én látom.

Indításnak feltöltök egy-egy régi képeslapot amit Barják Gyula úrtól kaptam. Ő egy lelkes képeslap magángyűjtő akiről a későbbiekben még szót ejtek.

 



 

 

 

BÁTONYTERENYE

 

 

Bátonyterenye Nógrád megyében, a Zagyva és a Tarján-patak, valamint a 21-es és a 23-as számú utak találkozásánál található. A város a Mátrától északra, valamint a Cserháttól keletre, a Zagyva völgyében fekszik.
Nógrád megye harmadik legnépesebb városa. A mintegy 15000 lakosú Bátonyterenye négy település összecsatolásával jött létre. A négy település: Nagybátony, Kisterenye, Maconka és Szúpatak. A város címerében található négy lángcsóva a négy városrészt szimbolizálja. 1989-ben kapott városi rangot.
Fejlődése 1860-tól rohamos növekedésnek indult. Ekkor épült meg a vasút és megindult a szénfeltárás.
Az 1860-as években megépülő Salgótarján-Hatvan vasútvonal bekapcsolta a várost az ország vérkeringésébe és a szénfeltárás következtében fejlődése rohamos növekedésnek indult.
A nagyüzemi kitermelés 1868-ban Kisterenyén kezdődött, s legtovább 1992-ig Nagybátonyban tartott. A szénbányászatra természetes módon épült rá az ipar. Családok ezreit vonzotta a Mátra északi vidékére a munka, a jobb megélhetés lehetősége Nógrád és a környező megyék, illetve az Alföld szegényparaszti falvaiból. 1950-ben kezdték meg a Bányaváros építését. Akkoriban a lakosság fele bányamunkás, a negyede földműves volt. Szintén az 50-es években alakították ki a településrész intézményhálózatát: bölcsőde, óvodák, általános iskola, középiskola.
Az 1950-es megyerendezésig Nagybátony és Maconka Heves megyéhez tartozott, Kisterenye és Szúpatak pedig Nógrádhoz.
Nagybátony településszerkezetét határozta meg leginkább a bányászkodás . Azaz a kolónia-szerű építkezési formát 1949-től a korszakra jellemző, bányaváros jellegű tömblakások építése követte. A településrészek közül az 1964-ben összeépült Maconka és Bányaváros középmagas épületekkel van beépítve.
Kisterenyén a bányatelep fokozatosan egybeépült az ősfaluval. Ez alól kivétel a mintegy 3km-re fekvő Rákóczi-bányatelep, melyet 1950-ben csatoltak a településhez. Kisterenye településrész néhány tömblakás kivételével kertváros jellegű, szabadon álló, jelentős számú házhellyel rendelkezik.
Szupatak lakossága töredékére zsugorodott, pedig a településrész megmentésre érdemes, hiszen évszázados településszerkezete, a népi építkezés még fellelhetõ formái különleges értéket képviselnek. Mindez a kétszáz évvel ezelőtt betelepült szlovákság kulturális örökségét képezi.
A különböző intenzitásokkal folyó bányászati termelés 1992-ig folyt. Ekkor már csak Nagybátony városrészben.
A bánya bezárása után az város ipara is sorvadni kezdett sok-sok munkanélkülit hagyva maga után.
 
 


 

A mappában található képek előnézete Bátonyterenye

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.